Miért „örökzöld" téma az antiszemitizmus?

– Ön szerint miért „örökzöld" téma az antiszemitizmus? Több mint 60 évvel a holokauszt után ugyanazt lehet hallani Magyarországon, mint ami a shoah-t megelőzte.

– A demokrácia nem fejlődik úgy, ahogy az emberek 1989-ben elképzelték. A gazdasági nehézségek miatt fellendült a bűnbakkeresés, ami a harmincas évekre emlékeztet. De a mostani helyzet nem hasonlítható a gazdasági világválsághoz, és nincs náci Németország, amely dominálta az akkori világot. Ám a légkör alkalmas arra, hogy a szélsőjobboldali mozgalmak fejlődjenek, és annak egyik oldalága, az antiszemitizmus is teret nyerjen.

– Véget nem érő vita, hogy a gyűlöletbeszéd szabadsága a demokrácia része vagy ellenkezőleg. Sokak szerint nincs szabadság gyűlöletbeszéd nélkül.

– A vita értelmetlen, mert a magyarországinál nagyobb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban szigorúan büntetik a gyűlöletbeszédet. És egy olyan országban, ahol a holokauszt egyik legszörnyűbb fejezete ment végbe, megengedik ezt a demokrácia nevében.

– A demokrácia milyen viszonyban van az antiszemitizmussal és a gyűlöletbeszéddel?

– A demokrácia gyengeségét mutatja a szélsőjobboldal jelenléte, amely magát a demokráciát támadja. A demokráciából való kiábrándulás főleg a keresztény országokban vezet antiszemitizmushoz. Válságok mindenhol vannak, de főleg keresztény országokban hiszik azt, hogy a zsidók annak az okozói. Az iszlám világ antiszemitizmusa például főleg – de nem kizárólag – az izraeli-palesztin viszályra vezethető vissza.

– A magyar antiszemiták, gárdisták, Kossuth tériek, mintha a spirituszból kerülnének elő, azt szajkózzák, amit a két világháború közötti nácik. Nem tudatosult a magyarokban, hogy akkor az mi volt?

– A nácizmus, antiszemitizmus, antijudaizmus korábban is létezett, de jó talajra Trianon után talált, amikor Magyarország sok területet veszített, népességének nagy része a határon kívül rekedt. Általános volt a keserűség, és az antiszemitizmus összefolyt a nacionalizmussal és revizionizmussal. A tömegek elveszítették bizalmukat a nyugati demokráciákban, és az antiszemiták ezt lovagolták meg. Azóta ez semmit nem változott, mindig találnak analógiákat.

– De közben volt a holokauszt. Érthetetlen, hogy a gázkamrák után sem lehet az antiszemitizmus gyökereit kiirtani.

– Ez nemcsak magyar jelenség, egész Európára igaz, de főleg Közép- és Kelet-Európára. Az antiszemitizmus okai az antiszemiták, ezért nem lehet mit tenni ellene. A gyűlöletben nincs racionalitás. Paul Lendvai a hetvenes években írt egy könyvet „Antiszemitizmus zsidók nélkül" címmel.

– A magyar antiszemita nemcsak a magyar zsidót támadja, hanem mindenki barátja lesz, akinek vitája van Izraellel.

– Az antiszemitizmus egyik új arca az anti-izraelizmus. Ellenezheti valaki az izraeli külpolitikát anélkül, hogy antiszemita lenne. Magam sem egyezem mindennel, ami Izraelben történik. De az antiszemiták anti-izraelizmusa más.

– A sokféle kód közül ma legerősebb a kommunistázás. Itt ér össze a legitim jobboldal nagy része a szélsőjobbal. Úgy fest, mintha e kódon keresztül kommunikálna velük, és adna nekik muníciót, bátorítást.

– Az egykori bolsevikok között sok zsidó származású vezető is volt, ezért a kommunizmust is zsidó származásúnak tartják. Egy hamis szillogizmusról van szó: Kun Béla zsidó volt és kommunista, ezért minden kommunista zsidó, és minden zsidó kommunista. Aki nem zsidó létére volt

kommunista, az ártatlan megtévesztett. Még a kommunistára sem haragszanak, ha nem zsidó.

– Ugyanakkor a kommunistákkal szemben is zsidók álltak, a zsidó nagytőke – a karvalytőke, ahogy ők mondanák – a kommunizmus kárvallottja volt. Ez nem tűnik fel?

– Sokan a zsidó kommunisták közül idealisták voltak, sokan burzsoá családban nőttek fel, a föld nélküli parasztoknak és a munkásoknak akartak segíteni, igazságosabb társadalmat szerettek volna. Mi szükség a „zsidó világuralomhoz" proletárdiktatúrát szervezni, ha az antiszemiták szerint a kapitalizmus is zsidó világuralom? A zsidóság azonosítása a kommunistákkal az egyik leghatékonyabb antiszemita hazugság, amit bepecsételtek az emberek pszichéjébe. Dacára annak, hogy a zsidóság antikommunista, úgy vallási, mint gazdasági szempontból. A II. világháborúban drukkoltak ugyan a Szovjetuniónak, mert a nácizmus alól való felszabadulás reményét jelentette. De ez nem ugyanaz.

– A kommunizmust zsidó terrorizmusnak nevezik.

– Így akarják sokan felszabadítani a lelkiismeretüket a holokauszttal kapcsolatban. Úgy gondolják, talán mégis megérdemelték a gázkamrát, ha később embereket kínoztak, mint kommunisták.

– Megyünk vissza az időben, már van Magyar Gárda.

– Nem félek sem a Csurka-féle, sem a Magyar Gárda-féle antiszemitáktól, mert ezek mind a történelem szemétdombjára kerülnek. A tiszteletreméltó politikusokat tartom veszélyesnek, akik felhasználják az indulatokat, és akik nem néztek szembe bátran a sötét múlttal, nem húzták meg a határt. Nem tudok arról, hogy egyetlen miniszterelnök vagy államfő szózatban figyelmeztette volna Magyarország népét,

hogy mit követtek el a zsidó származású magyar állampolgárokkal szemben. A zsidók felé voltak gesztusok, sajnálkozásukat fejezték ki többen, de a magyar népet még senki nem döbbentette rá a felelősségére.

– Az antiszemita propaganda erre azt harsogja, hogy mennyi okot adott a zsidóság az őket ért atrocitásokra. Vagyis, ártottak a magyaroknak.

– 1848 után a zsidóság magáévá tette a magyarság érdekeit. Számarányukat meszsze meghaladó mértékben vettek részt a szabadságharcban, ápolták a magyar nyelvet, asszimilálódtak, tömegesen kitértek, közülük sokan már keresztényekként születtek. De 1944-ben ugyanaz a sors várta őket, mint az ún. keleti galíciai zsidókat, akik ragaszkodtak hagyományaikhoz. Ez olyan szakadékhoz vezetett a háború után, hogy ezt még az asszimilált zsidók se tudják sem elfelejteni, sem megbocsátani.

– A zsidóság érdemeiről mostanában keveset hallani. Voltak? Most nemcsak a Nobel-díjasokra gondolok. Hogyan viszonyult a zsidóság a magyar hazához?

– Ignotus szerint a holokauszt előtt a zsidók voltak a legforróbb magyarok, magyarabbak voltak a magyaroknál. Jókai Mór azt mondta, hogy soha még senki nem adott annyit vagyonban és életben a magyarságnak, mint a zsidók. Kossuth felemlegette, hogy 180 ezer katonájából 20 ezer zsidó volt, pedig a zsidóság csak 3,7 százaléka volt a magyar lakosságnak. Elszántabban mentek harcolni a magyar szabadságért, mint a magyarok. Aztán Auschwitz lett a vége.

– Magyarországon a legtöbb ember ma is azt gondolja, hogy a holokauszt a német nácik műve volt, arról a magyarok nem tehetnek.

– Nemrég szerkesztésemben jelent meg A magyarországi holocaust földrajzi enciklopédiája, amelyben minden község benne

van, ahol zsidók is éltek, és az is, kik vitték el őket. Magyar csendőrök és köztisztviselők a németeket megdöbbentő alapossággal és gyorsasággal irtották ki a magyar zsidók többségét, amikor már mindenki tudta, hogy a háborút elveszítették. De a zsidók elleni háborút legalább meg akarták nyerni. A precizitásra és az elszántságra jellemző, hogy a Kárpátokon túl volt egy kis falu, ahol egyetlen zsidó élt, a csendőrök utána mentek, előkutatták, és elvitték Auschwitzba, ahol el is gázosították.

– Milyen érzései vannak, ha Magyarországra utazik?